A WEBSHOP KARÁCSONYI SZÜNETET TART. SZÁLLÍTÁS JANUÁR 15-TŐL.
A WEBSHOP KARÁCSONYI SZÜNETET TART. SZÁLLÍTÁS JANUÁR 15-TŐL.
Kosár 0

MINDFULNESS GYAKORLATOK ANYÁKNAK/GYEREKEKNEK

anyaság gyerek jelen jóga mindfulness

Mi a mindfulness?

 „ A mindfulness nem más, mint a jelen pillanat tudatossága, nyitott és szelíd hajlandóság arra, hogy megértsd mi is történik benned és körülötted. A fogalom a tudatnak azt az állapotát jelöli, amikor teljesen jelen vagyunk (ami nem egyezik meg azzal, hogy a jelen pillanatról gondolkodunk), mégpedig ítélkezésmentes állapotban, semmit nem hagyva figyelmen kívül, és nem engedve, hogy a hétköznapi élet magával ragadjon.
Ha jelen vagy, amikor felébredsz, amikor bevásárolsz, amikor a gyermekeid kedvesen rád mosolyognak, és amikor kisebb-nagyobb konfliktusba bonyolódsz, akkor tényleg ott vagy és nem máshol. Energiát spórolhatsz meg, ha akkor vagy tudatában a történteknek, amikor történnek. Ez a szelíd, tudatos jelenlét (éber figyelem) megváltoztatja a viselkedésedet, ahogy a hozzáállásodat is önmagadhoz és másokhoz.
A mindfulness valami olyasmi, mint amikor érzed a Nap sugarait a bőrödön, a sós könnyeket, ahogy legördülnek az arcodon, vagy amikor a csalódottság lüktetését érzed a testedben. A mindfulness egyet jelent az öröm és a szenvedés megtapasztalásával, amikor és ahogyan történik, anélkül, hogy bármit is kellene tenni vele, anélkül, hogy reagálnánk vagy véleményt mondanánk róla. A tudatos jelenlét az „itt és most”-ra irányítja a tudatodat, minden pillanatban. „ – Eline Snel, „Ülj figyelmesen mint egy béka” c. könyvéből

 

Anyának lenni nagyszerű dolog. Nagy feladat, nagy felelősség, és még nagyobb boldogság. De egy csomó kérdés, kétely, hogyan is lenne jó csinálni.  Mert mindenki jól akarja csinálni.

Sokszor máshol keressük a válaszokat, (ami nem rossz és néha szükséges), de a legfontosabb az, amikor figyelünk magunkra. De hogyan kell magunkra figyelni?

Erre is tanít a mindfulness, a meditáció. Magunkra figyelni, külsőnkre és belsőnkre egyaránt. A testünkre, a táplálkozásunkra, a gondolatainkra, szokásainkra, érzéseinkre, érzelmeinkre. Általában könnyű figyelmünket másra fordítani; a gyermekünkre, a családunkra, barátainkra, sőt idegenekre. Pedig a legfontosabb az lenne, ha magunkra szánnánk időt, ha mindennap befelé fordulnánk picit, és az energiánkból jutna saját magunkra is. Magunkkal kell kezdeni. Mindent. Hisz mi vagyunk a példa.

Az, hogy egy tudatos életre neveljük gyermekeinket és a relaxáció, meditáció képességének az elsajátítására, pedig úgy gondolom, ma már nagyon is hasznos. A gyerekek még képesek a jelen pillanatra figyelni, elmerülni egy-egy tevékenységben, de ez a képességük az idő előrehaladtával csökkenhet. Különösképp akkor, ha túl sok inger, nyomás nehezedik rájuk.

A mindfulness lehetővé teszi számunkra (és a gyermekeink számára), hogy megértsük, elfogadjuk, feldolgozzuk, és elengedjük az eseményeket, a gondolatokat, érzelmeket. Hogy például az érzelmek, csak egyszerüen érzelmek, nem kell velük azonosulnunk, mivel úgy sem tartanak sokáig.  Megtanítani gyermekeinknek, hogy felismerjék az érzelmeiket, hogy érezzék át őket, és hogy fogadják el őket. Hogy nem kell elnyomni vagy megváltoztatni őket. Elég megfigyelni őket, majd elengedni.

Megosztani velük azt a fontos tényt, hogy “te nem az érzelmeid vagy, hanem neked vannak érzelmeid”.

Ha megtanuljuk irányítani a figyelmünket, képesek leszünk odafigyelni minden cselekedetünkre, képesek leszünk megérteni ami bennünk és másokban zajlik.

“Kutatások igazolják, hogy az életben való beválásunk nem csak értelmi képességeinken múlik. Az igazi sikereket és – ami még fontosabb! – a belső harmóniát, az önmagunkkal való elégedettséget csak akkor érhetjük el, ha képesek vagyunk felismerni a magunk és mások érzelmeit, kapcsolatokat teremteni, konfliktusokat kezelni, együttműködni, segítséget kérni, vágyainkat késleltetni, kitartani… Vagyis, ha fejlett az érzelmi intelligenciánk.“  – Kádár Annamária, „Mesepszichológia 2” c. könyvéből

Egy gyermek az érzéseit még sokszor nem képes megfogalmazni, de az érzései ugyanúgy feszültséget teremthetnek benne mint bennünk, felnőttekben. Ha éhes, sokkal ingerültebb és nyűgösebb. Szülőként hamarabb tudjuk, hogy pl. itt az ebéd ideje, mint ahogyan gyermekünk rájöhetne feszültsége okára és szólhatna nekünk. Ha pl. valami bántja őt, dühös, csapkod, sokszor hiába kérdezzük, nem tudja megmondani. Lehet ez egy eltörött játék, vagy nem jól sikerült feladat. Ezek egy gyermek életében épp oly feszültséget okoznak, és épp olyan komoly problémák, (amit a gyermeknek magának kell kezelnie), mint számunkra a felnőtt világ problémái, konfliktusai.

Az éber figyelem/ tudatos jelenlét, teszi lehetővé, hogy megtapasztaljuk érzékelésünket (látás, hallás, ízlelés, szaglás, tapintás), lélegzetünket, cselekedeteinket, érzelmeinket, értékelés vagy ítélkezés nélkül, elfogadva őket, úgy ahogy itt és most vannak. Gyakorlásával pedig könnyebben tudjuk majd kezelni azokat az érzelmi állapotokat, eseményeket, amik zaklatottá tesznek.

 „Fiatalon megtapasztalva olyan emberi értékeket, mint a figyelem, a türelem, a bizalom és az elfogadás, a gyermekek az „itt és most”-ban fognak gyökerezni, mint a facsemeték, bőséges hellyel a növekedéshez és az önmegvalósításhoz.” – Eline Snel, „Ülj figyelmesen mint egy béka” c. könyvéből

Nagyon egyszerűnek tűnik a feladat, az átlagember mégsem képes arra, hogy néhány másodpercnél hosszabb ideig egyetlen dologra összpontosítsa figyelmét.

De a tudatos jelenlét és éber figyelem tanulható. Gyakorlása sokszor kihívást jelent, mert megszoktuk a robotpilóta üzemmódot, a megszokott gondolkodást, amiben szinte állandóan értékeljük és minősítjük a világot.

Ezért szeretnék bemutatni egy pár gyakorlatot, amit mi Anyák a gyermekeinkkel együtt gyakorolhatunk. Ne tartsunk a gyermeknek egy mindfulness előadást, csak annyit mondjunk, hogy a gyakorlása segít a gondolataink, testi érzeteink és a körülöttünk lévő környezet érzékelésére.

 

  1. Légzés figyelése: egy kisgyermek nehezen tudja követni azt az utasítást, hogy figyeljen a légzésére. Válasszuk ki kedvenc plüssállatkáját, tegyük a pocakjára, majd kérjük arra, hogy figyelje meg, ahogy az a légzésétől le-és fel mozdul. Mi pedig a hasunkon pihenő kezünket figyelve tudjuk ugyanezt elérni, de nyugodtan választhatunk mi is egy plüssállatot.
  2. Hangfürdő: a gyerekek úgy tudják a legkönnyebben gyakorolni a figyelmet, ha arra fókuszálnak, amit hallanak. Ezért a hangfürdő, vagy csengő, harang megszólaltatása nagyszerű gyakorlat.
  3. Hálagyakorlat: esténként soroljunk fel egy pár dolgot, amiért azon a napon hálásak vagyunk: a hiánytudat helyett így a teljesség tudatára taníthatjuk a gyermekünket. És magunkat (ami nehezebb).
  4. Relax mese: esti mese után/helyett végezhetünk egy kisebb relaxációs gyakorlatot. Kérjük meg rá gyermekünket, hogy lazítsa el a végtagjait a lábujjaitól fokozatosan egészen a fejtetőig. Itt egy nagyon kedves és rövid mesét találtok, amit ki lehet próbálni. Nagy valószínűséggel, a relaxáció végére el is alszik majd. De az is lehet, hogy nem. Attól függetlenül egy nagyon jó esti rituálé, amit még becsempészhetünk alvás előtt.

 

És a végére egy igazán jó gyakorlat, játék, eszköz, amivel a mindfulnesst gyakorolni tudjuk.

Mindfulness palack:

  • segít a koncentrálóképesség növelésében
  • megnyugtat, lecsillapít
  • segít az érzelmek szabályozásában

Már maga az a gyakorlat, hogy megfigyeljük az érzeteinket, hihetetlen megnyugtató hatással bír. Meg tudjuk figyelni, hogy milyen illatot érzünk, milyen tapintást, milyen hangot hallunk vagy mit látunk. Ha tudatosságot viszünk abba, amit érzékelünk az érzékszerveinkkel, tudatában leszünk azoknak. És amikor így teszünk, az elménk megnyugszik. Egyszerűen azért, mert arra fókuszálunk amit érzékelünk és a hangsúly többé nem az érzelmeken és a gondolatokon van, a folytonosan zakatoló elme pedig a háttérbe szorul.

A recept:

  • Vegyünk egy fél literes befőttes üveget. Töltsük meg forró vízzel, majd kb 4EK átlatszó folyékony ragasztóval. Jól rázzuk össze. Majd szórjunk bele 33-4 kisüveg csillámport.

A vízzel teli üveg ábrázolja az elménket. A csillámpor pedig a gondolatainkat, érzelmeinket, cselekvéseinket.

Jól rázzuk fel az üveget, majd mondjuk a gyermekünknek, hogy az elménk folyamatosan tele van gondolatokkal, amik úgy kavarognak mint a csillámpor.

Valamikor mérges gondolatok, valamikor szomorúak. Rendben van, ha erős érzelmeink vannak, de tudni kell, hogy meg tudjuk a gondolatokat nyugtatni, mint ahogy a testünket is. Ennek egyik módja, hogy hagyjuk, hogy a gondolataink a csillámporhoz hasonlóan leüllepedjenek, rendeződjenek. Amikor az elménk nyugodt, könnyebb megoldani a problémákat, és beszélni róluk.

Rázzuk fel az üveget, amíg a csillámpor vadul forog. Ezután tegyük az asztalra vagy a padlóra, és nyugodtan figyeljük meg a gyermekünkkel, amíg a csillámpor és az elménk meg nem nyugszik.

Ha rendszeresen használjuk a kis palackot (lehet ez egy közös meditáció a gyermekünkkel), akkor a nehéz helyzetekben is elő lehet majd venni. A gyermek számára pedig egy eszköz lehet, aminek segítségével képes lesz az érzelmeit megnyugtatni.

 


Régebbi bejegyzések Új bejegyzés


Hozzászólok

Felhívjuk figyelmét, hogy a hozzászólás csak jóváhagyás után van közzétéve.